Tiszta Vízért Alapítvány

Általános adatok 

• A Föld felszínének 71 %-át víz borítja
• A teljes vízkészlet 0,6 %-a édesvíz
• Az édesvíz 3%-a felszíni, 97%-a felszín alatti
• A Föld felszíni édesvízkészletének ötöde a Bajkál-tóban található
 

Az Aral-tó valaha a világ negyedik legnagyobb tava volt. A vízfelszín drámai csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a tavat tápláló két fő folyó, a Pamír hegységben eredő Szir-darja és Amu-darja mentén a múlt század ötvenes években roppant vízigényes gyapotültetvényeket telepítettek.A két folyó vízkészletének 40-70%-át az öntözésre használták fel!

• halat halásztak a tóból, az iparág mára teljesen összeomlott.
• 1966 óta 42 ezer négyzetkilométer sós sivatag keletkezett.
• A volt szovjet tagállamok közül itt a legnagyobb a gyermekhalandóság. Gyakori betegség a kolera, a tífusz, a gyomorhurut és a nyelőcső-rák.

Csak a töredéke jutott a tóba, ettől az zsugorodni kezdett - növényvédő szerekkel szennyezett sós pusztaságot hagyva maga után.

• Az Aral-tó partja 100-150 kilométerrel került beljebbre eredeti partjánál.Valaha évi 44 ezer tonna
• a beavatkozásnak köszönhetően 1988-ra a folyók eredeti vízmennyiségének
 

A tó jövője

• Mára a tó két részre, az Északi-és a Déli-Aral-tóra szakadt, de nemsokára a déli tó is két további részre fog válni. 2005. augusztusában már megépült egy gát Kazahsztánban az északi és a déli tó közé, és így az északi medencében a vízszint 8 méterrel emelkedett a negatív rekordszint fölé. A szegényebb Üzbegisztán költségvetéséből nem futja a déli medence vízszintjének megemelésére, de ha az északi medence visszanyeri régi vízszintjét, a tervek szerint átengednek vizet a délibe is.
• További lehetséges megoldások:

1. Az öntözőcsatornák szigetelése (ma is csak a 12%-uk szigetelt);
2. Sótalanító telepek létrehozása;
3. kisebb vízigényű gyapot termesztése;
4. a Pamír gleccsereinek leolvadása miatt keletkezett víz Aral-tóba vezetése;
5. a Volga, vagy az Ob folyók vizének idevezetése.

Az Aral-tó esete klasszikus példája az emberi beavatkozás miatt bekövetkező ökológiai és humán katasztrófának.

Líbia ivóvízellátása 

• és II. ütem-napi 1 millió m³ivóvíz szállítás 1200 km hosszon
• 450 m mély kutak, kapacitásuk 120 l/s, 98 kút üzemel
• A tervek szerint 2 millió m³/nap értékre növelik a vízmennyiséget.
• A vízkészlet mintegy 50 esztendőre elégséges!

A Bajkál tó 

A 636 km hosszú és 25-79 km széles tó a legnagyobb édesvizű tó Ázsiában (31494 km²), és a Föld legmélyebb tava(1637 m).A tó vízszintje a tengerszint felett 455 m-rel fekszik, átlagmélysége 730m

Magyarország 

• A felszíni vizek 95 %-a határon túlról érkezik
• Évi lefolyó vízmennyiség: 120 milliárd m³
• Az ivóvíz 90 %-a felszín alatti vízből
• Vezetékes ivóvízzel ellátott a lakosság 96 %-a
• Ipari vízigény 95%-a felszíni vízből

Áldás és átok a víz 

• Magyarország területének mintegy 25 %-a ár-és belvízjárta terület, itt él a lakosság negyede.
• 4200 km hosszúságú árvízvédelmi fővédvonal
• 39 ezer km belvízlevezető csatorna

A magyar vízgazdálkodás kihívása 

• A csapadékmennyiség eloszlása nem ideális /téli időszakban több, a nyári időszakban kevesebb/;
• A víztározási lehetőség szűkös, ezt növelni kell;
• Az öntözött terület nagysága folyamatosan csökken /az 1970-es érték 1/3-ra/;
• Az ivóvíz bázisok védelme
• A keletkező szennyvizek biológiai tisztítása.
• Homokhátság-vízpótlási lehetőségek
• Árvízvédelem-Duna projekt, VTT
• Csatornázottság 67 %

Papanek László
Közép-Duna-Völgyi
Környezetvédelmi és Vízügyi igazgatóság

okl.építőmérnök
osztályvezető helyettes
c.egyetemi docens